Tudomány/Kommunikáció

Azaz: kiket/miket képeznek a tudományközvetítésre? Kutatóknak tanítanak kommunikációs skilleket? Tudományos rovatokhoz szakújságírókat? Tudományos népszerűsítő cikkeket-könyveket író kutatókat/újságírókat?
A mintegy féltucat komolyabb amerikai és kétszer annyi brit/ausztrál egyetemi szintű tudománykommunikációs képzés irányultsága nagyon eltérő. A személyes konzultációk alapján is érződik: jókora a tisztázatlanság a célokban és elvekben egyaránt. Hiszen akár a képzés tartalmában, akár a rekrutációs bázisában, akár a kimenetében jelentősek a különbségek, attól függően,  hogyan választanak az alternatívában.
Kiélezve: ki az alkalmasabb (hitelesebb, profibb, erősebb) a tudomány társadalmi pozícionálására, vagyis eladására? A kutató, aki megtanulja, hogyan kell médiaképesnek lenni, de közben kutató marad? Az újságíró, aki maga a média, tehát otthonos a médiaviszonyokban és alkalmazásokban, közben megtanulja, mi a tudományos téma sajátossága? A tudományos népszerűsítés piacára dolgozó tudós, aki megtanul jól olvashatóan írni és arról érdekesen beszélni?
El lehet intézni persze mindezt azzal, hogy hát nyilvánvalóan közösen és együtt és mindenkinek a maga szerepe - de a kenyérharc, (különösen a hazai...) médiavalóság és a kutatói státusz újradefiniálódásának idején talán mégis van itt tisztáznivaló!
Magunk, azaz a HunSCAN műhelyének közreműködői nem vagyunk semlegesek mindebben: egyértelműen olyan képzést kezdeményetünk, ami a tudománykommunikációt a kutatók ügyeként dolgoza fel, adja át.