HTML

Tudomány/Kommunikáció

tudománykommunikációs szakmai és közösségi információcsere - kutatóknak, médiásoknak, egyetemistáknak, érdeklődőknek

Utolsó kommentek

ScienceCommunication - Collaborativ Weblog

  • Hibás feed URL.

ScienceBlogs

Friss topikok

Tanuljuk a tudománykommunikációt - de hogyan?

2008.02.29. 11:35 :: KuNo

Régóta motoszkál már a fejemben a kérdés, mit és hogyan kellene tanítanunk/tanulnunk/tudnunk a tudománykommunikációról. Érdemes-e több szintű képzésben gondolkodni, vagy elegendő egy tanfolyam? Mi az a tudás, és melyek azok a képességek, készségek, amelyeket már az egyetemen fejleszteni kellene egy tudóspalántának? Az első hazai kezdeményezés, az Akadémiai tudománykommunikációs és kutatásmenedzsment képzés (www.tudastars.hu - képzés menüpont) 2007 őszén indult. Hiányzik valami a kurzus tematikájából? Vagy már így is túl sok?

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tudkom.blog.hu/api/trackback/id/tr97359234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bakonyi 2008.03.04. 12:49:18

Nekem általánosabb érvényű megjegyzésem lenne, nem annyira a tananyaghoz, mint inkább a tudománykommunikációs képzés hazai helyzetéhez. Különös kettősségre lehetünk figyelmesek: egyfelől egy közelmúltbeli európai közvélemény-kutatás szerint sajnos csökkent a nagyközönség érdeklődése a tudományos témák iránt Magyarországon, a tudomány iránti médiabeli érdeklődés tekintetében visszacsúsztunk a korábbi, egészen előkelőnek nevezhető pozíciónkból. Ám miközben a nagyközönség érdeklődése lanyhul, szerencsére érezhetően nő az érdeklődés a tudománykommunikációs képzési formák iránt. S ezek -- szerencsére -- jól kiegészítik egymást, még ha néha el is hangzik egy-egy olyan kósza vélemény, amely szerint ezek a képzések egymás konkurenciái. Dehogy! Íme egy példa: a MÚOSZ Bálint György újságíró-iskolájában a Tudományos Újságírók Klubja szakmai közreműködésével régóta képezik a leendő tudományos ismeretterjesztő tollforgatók táborát. Ehhez szinte komplementer új lehetőségként társult az előző szemesztertől az MTA Tudománykommunikációs képzése, amely a kommunikációban jártas szakembereket képez, igen magas színvonalon. A párhuzamosan működő műhelyeknek érdemes figyelniük egymásra, s nem szabad, hogy konkurencia-küzdelem alakuljon ki közöttük. Ugyanazon célért, más elérendő célközönséggel, reméljük, sikeresen dolgozhatnak egy jobb tudománykommunikációért!

FGy_SciCom · http://www.fabrigyorgy.hu 2008.03.05. 00:21:51

a magyar piac és szakmai kapacitás valószínűleg túl kicsi ahhoz, hogy érdemes lenne nagy rivalizálásba keudeni. Mindebben ugyanakkor van egy szakmai-elvi probléma: tudományos újságírás és/vagy kommunikáló tudós? persze, mindenkinek a maga dolga megvan, de ennyivel biztos nem lehet elmosni a kérdésfelvetést.

GZ 2008.03.06. 06:03:03

Itt-ott szoktam találkozni újságírókkal, köztük tudományos újságírókkal is. Egy lazább beszélgetés harmadik mondatánál már a megélhetési nehézségeik kerülnek szóba...
Erős túlképzés van újságírókból. Ezek az újonnan kiképzett "tudománykommunikátorok" tudnak pl. rendes állást szerezni? Vagy csak egy papirral több van nekik, mint eddig?

A múltkor a Természet Világában láttam egy táblázatot, amiben a cikkek szerzői a tavalyi honoráriumukat ajánlják fel vmi jótékony akcióra a lapnak. Szóval ingyen írtak cikket. Ez OK. De: tényleg annyi a honorárium, amennyi oda van irva? 5-10 ezer forint egy többoldalas cikkért? Ha egy újságíró ennyit kap a munkájáért, akkor nem csodálom, ha megélhetési nehézségekről beszél. Ha ezt megpróbálom átkonvertálni munkaórára, akkor a tescos árufeltöltők lényegesen jobban keresnek...

FGy_SciCom · http://www.fabrigyorgy.hu 2008.03.06. 09:18:32

Ami nagyon lényeges különbség: az akadémiai képzésben hangsúlyozottan nem tudományos újságírókat képezünk, hanem olyan kutatókat, akik kommunikálják saját és intézményük munkáját. Ezért abban bízhatunk, hogy meglévő kutatói státuszuk erősödik is az új tudások révén!

Simon Anita 2008.03.06. 11:38:21

Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez, amikor az Akadémiai tudkom és kutmen képzés tematikáján gondolkoztunk, sorra pörgettük, mit kell(ene) tudnia ma egy tudósnak ahhoz, hogy sikeres, ismert és elismert legyen (tudjon röviden, hosszan, vagy éppen sajtó által megszabott pontos időkeretet megtartva szabatosan, közérthetően nyilatkozni; hatásos sajtótájékoztatót szervezni-tartani; tudja a kutatásait megfelelően prezentálni a szakmai közönségnek; tudja, hogyan pályázzon(!); hogyan írjon népszerűsítő cikkeket, illetve híranyagot a kutatásairól, hogyan működtessen profi honlapot és még folytathatnánk a sort). Azon is agyaltunk, hogy mindezt mikor, illetve milyen sorrendben kellene oktatni? Vannak olyan dolgok, amelyekre már az egyetemen jó volna felkészíteni a diákokat, például arra, hogyan kell elkészíteni egy jó prezentációt, s ezt persze elő is kell tudni adni. A képzést azért indítottuk hogy a ma még hiányos efféle ismeretek elsajátításában, illetve a szükséges készségek fejlesztésében segítsük a kutatókat, egyetemistákat.

KuNo 2008.03.06. 11:49:35

Reagálva GZ kérdésére: tudománykommunikátor mint önálló szakma Magyarországon egyelőre még nem létezik, bár hasznos lehet, s azon vagyunk, hogy megteremtsük ennek alapjait. Ehhez szerintem jó irányt nyújt a tudománykommunikációs képzés, noha a továbbiakban nem ártana egy a tanfolyam szakmai bázisára épülő, diplomát adó egyetemi képzés, hogy minél korábban elkezdődhessen a jövő generáció tudománykommunikációs okítása.

Asszertív Kommunikáció · http://asszertivakademia.hu/ 2016.08.29. 08:00:52

"TudásPresszó" - visszaviszi a tudományt az értelmiségi kultúra és Budapest újraformálódó közösségi életébe - olyan helyszínre, ahol a tudás valóban a központban lesz!