HTML

Tudomány/Kommunikáció

tudománykommunikációs szakmai és közösségi információcsere - kutatóknak, médiásoknak, egyetemistáknak, érdeklődőknek

Utolsó kommentek

ScienceCommunication - Collaborativ Weblog

Friss topikok

Kinek kell a tudományos újságírás?

2008.04.21. 12:35 :: KuNo

Tudományos hírek helyett az átfogó elemzéseké lehet a főszerep a jövőben?

Beszédes statisztikát közöl a Nature március 26-i száma, amikor az amerikai kábeltévék műsorrendjének összetételét vizsgálja. Eszerint öt óra műsorfolyamból több mint fél óra jut a választási kampányokra, az USA külpolitikájára, közel harminc perc pedig a bűnözésre. Az egészségügy cirka három, míg a tudomány és technológia alig egy percet kap a műsoridőből. A Pew Research Center közelmúltban nyilvánosságra hozott, The State of the News Media 2008 című felmérése szerint más médiumokban sem sokkal jobb a helyzet. A vizsgálatok szerint az óceán másik oldalán általános trendről van szó: az 1970-es évek közepén még 4-6% volt a tudományos hírek részesedése a teljes műsoridőből, 2001. szeptember 11 óta azonban 2% alá csökkent az arány.

A számok egyrészt korántsem jelentik azt, hogy a társadalom érdeklődése ilyen rohamosan csökkent volna a tudományos témák iránt, másrészt észre kell venni, hogy a televízió szerepét a tudományos ismeretterjesztésben fokozatosan átvette az internet, ami egyben azt is jelenti, hogy manapság ugyanaz az információ nagyságrendekkel szélesebb közösséghez jut el. Vagyis a helyzet nem kilátástalan: a tudománykommunikáció általános kondíciói még sosem voltak ennyire kedvezőek, mint ma.

A tudománynak mégsem szabad megelégednie mindezzel: a független tudományos médiumok a hírügynökségi jelentések puszta átvételén túl mélyebb, olvasmányos elemzésekkel tudnak új olvasókat magukhoz csalogatni. A nyomtatott sajtó képviselői a gazdaság és politika terén már követik ezt a módszert, azonban a tudományos hírek ilyen szempontú feldolgozására egyre kevésbé van lehetőség. Kell a hely a politikai, gazdasági eseményeknek, azonkívül a tudomány keveseket érdekel – állítják a lapok képviselői.

A Pew Center felmérése azonban erre a megjegyzésre is rácáfol: a hírek iránt érdeklődők az időjárás után legtöbbször tudományos és egészségügyi tudósításokra keresnek rá, ezt követik a technológiai problémák, és csak ezután következik a politika és az üzlet. A színvonalas tudományos újságírásnak más szerepe is van: a felkészült újságírók által közzétett elemzések a politikai döntéshozók munkáját is nagyban segíteni tudják.

Szólj hozzá!

TTv Tudásmédia – Elindult az első magyar internetes tudományos csatorna

2008.04.01. 09:23 :: KuNo

 

TTV: Többet tudni a világról - hangzik a magyar tematikus televíziós csatorna szlogenje. Az Akadémiai Tudás-Média Zrt. március 31-én sajtótájékoztatón jelentette be: a csatorna megkezdte napi 18 órás próbaadását az interneten (www.tudasmedia.hu).

A csatorna műsorkínálatának gerincét már ismerős műfajok adják: a Mindentudás Egyeteme előadásai, illetve a Mesterkurzus címmel ez évben megindult új folyam, a Duna Televízió által korábban vetített Akadémiai Műhelyek sorozat filmjei, melyben kutatóintézetek mutatkoznak be, vagy az M1-n vasárnapi délutánonként most is jelentkező TudósShow. A műsorválasztékban számos műfaj illeszkedik majd: napi tudományos híradó, dokumentum- és ismeretterjesztő filmek, távoktatási és szolgáltató műsorok, vetélkedők, stúdióbeszélgetések gyártása és sugárzása szerepel a palettán.

   

2 komment

Női tudósok és a karrier: lehetőségek és lehetetlenségek. Avagy alsóbbrendűek-e a nők, mint a férfiak?

2008.03.28. 07:30 :: KuNo

A tudományos kutatással foglalkozó nők helyzetéről számos hazai és nemzetközi felmérés és kutatás született már, s emellett munkájukat különböző pályázatok is segítik (például a L’OREAL–UNESCO magyar ösztöndíj: a Nőkért és a tudományért). Vajon miért nem haladnak mégsem olyan ütemben előre a női kutatók karrierjük építésében, mint a férfiak? Milyen kihívásokkal szembesülnek a nők a kutatói pályára készülve, főként ha egy hagyományosan férfiak uralta tudományterületre kívánnak „betörni”? Miért csak a rosszul fizetett állásokra pályázhatnak sikerrel? Előfordulhat-e manapság is, hogy rosszabb érdemjegyet kap egy nő az egyetemi vizsgán, mint egy férfi, csak azért mert nő, vagy hátrányba kerül például egy-egy magasabb vezetői pozíció megpályázásánál, vagy azonos munkáért kevesebb fizetést kap? Ha igen, miért: kevésbé rátermettek, szorgalmasak, jártasak a szakterületükön; alulteljesítenek a férfiakhoz képest; jobb menedzserek a férfiak, mint a nők; esetleg az anyai teendők is gátolják karrierjükben? Mi a megoldás a problémára: a már sokat emlegetett pozitív diszkrimináció, vagy valami egészen más módszerben kellene gondolkodni? Mik a tapasztalatok e téren külföldön?

Néhány cikk és link a témában:

Férfias pályák – a nők helyzete a tudományban

Nők a tudományban - tíz híres hölgy portréja

Nők a tudományban

Híres magyar nők listája

Haraszthy Ágnes - Hrubos Ildikó: A nők és a tudomány - európai dimenzióban

Nők a tudományban az Egyesült Államokban

2 komment

Tudomány és média – egy nem-létező (v)iszony?

2008.03.05. 14:15 :: KuNo

Egy-egy tudományos eredményről beszámoló interjú után, időnként csak foghatjuk a fejünket. Hányszor megesik manapság, hogy a beszélgetés során épp a lényeg sikkad el, vagy rosszabb esetben álhír keletkezik, fényévnyi távolságra az eredeti mondanivalótól. Kinek a hibája mindez? Felkészületlen az újságíró? Vagy éppen a tudós alkalmatlan arra, hogy közérthetően és lényegre törően kommunikálja mondanivalóját? Egyáltalán kíváncsi-e a média és a politika a tudós szakmai meglátásaira? Milyen a köztük levő bizalom? Ossza meg velünk tapasztalatait!
 
Hogy ez nem egy új keletű probléma, bizonyítja Baló György előadása, aki egy 2006-os konferencián a következőket mondta: „Talán megdöbbentően hangzik, de nagyon nehéz elemezni a média és a tudomány viszonyát kommunikációs szempontból, mert ez a viszony egyes kísérletektől eltekintve alig létezik. (…) a média munkatársai általában nem tudják, hogy a magyar tudományban ki, mivel foglalkozik, milyen terület szakértője. (…) Ugyanakkor a tudós félelme a felkészületlen riportertől, illetve attól, hogy megváltoztatják, netán meghamisítják a szavait, nyilvánvalóan nem alaptalan. (…) Mit lehetne tenni?

2 komment

Tanuljuk a tudománykommunikációt - de hogyan?

2008.02.29. 11:35 :: KuNo

Régóta motoszkál már a fejemben a kérdés, mit és hogyan kellene tanítanunk/tanulnunk/tudnunk a tudománykommunikációról. Érdemes-e több szintű képzésben gondolkodni, vagy elegendő egy tanfolyam? Mi az a tudás, és melyek azok a képességek, készségek, amelyeket már az egyetemen fejleszteni kellene egy tudóspalántának? Az első hazai kezdeményezés, az Akadémiai tudománykommunikációs és kutatásmenedzsment képzés (www.tudastars.hu - képzés menüpont) 2007 őszén indult. Hiányzik valami a kurzus tematikájából? Vagy már így is túl sok?

7 komment

Piaci tülekedés vagy szegmentált jelenlét?

2008.02.22. 03:05 :: FGy_SciCom

Örvendetesen szaporodnak kezdeményezések a tudománykommunikáció megújítására. Időrendben:
THE: tudományos-hasznos-emberi
TudásMédia - akadémiai kötődésű televíziós és digitális médiatermékek
Mindentudás Egyeteme - a legnagyobb siker
www.mta.hu - az Akadémia honlapja
Mennyen férnek el a piacon? Ki fog ezért fizetni? Van ennyi alkalmas tudománykommunikátor? Mi az esélyük?

6 komment

Igazi dilemma-e: Science Communication/Journalism/Writing?

2008.02.22. 01:44 :: FGy_SciCom

Azaz: kiket/miket képeznek a tudományközvetítésre? Kutatóknak tanítanak kommunikációs skilleket? Tudományos rovatokhoz szakújságírókat? Tudományos népszerűsítő cikkeket-könyveket író kutatókat/újságírókat?
A mintegy féltucat komolyabb amerikai és kétszer annyi brit/ausztrál egyetemi szintű tudománykommunikációs képzés irányultsága nagyon eltérő. A személyes konzultációk alapján is érződik: jókora a tisztázatlanság a célokban és elvekben egyaránt. Hiszen akár a képzés tartalmában, akár a rekrutációs bázisában, akár a kimenetében jelentősek a különbségek, attól függően,  hogyan választanak az alternatívában.
Kiélezve: ki az alkalmasabb (hitelesebb, profibb, erősebb) a tudomány társadalmi pozícionálására, vagyis eladására? A kutató, aki megtanulja, hogyan kell médiaképesnek lenni, de közben kutató marad? Az újságíró, aki maga a média, tehát otthonos a médiaviszonyokban és alkalmazásokban, közben megtanulja, mi a tudományos téma sajátossága? A tudományos népszerűsítés piacára dolgozó tudós, aki megtanul jól olvashatóan írni és arról érdekesen beszélni?
El lehet intézni persze mindezt azzal, hogy hát nyilvánvalóan közösen és együtt és mindenkinek a maga szerepe - de a kenyérharc, (különösen a hazai...) médiavalóság és a kutatói státusz újradefiniálódásának idején talán mégis van itt tisztáznivaló!
Magunk, azaz a HunSCAN műhelyének közreműködői nem vagyunk semlegesek mindebben: egyértelműen olyan képzést kezdeményetünk, ami a tudománykommunikációt a kutatók ügyeként dolgoza fel, adja át.

Szólj hozzá!

Kommunikáljunk a tudománykommunikációról! - de elég a tudományról is...

2008.02.08. 10:41 :: FGy_SciCom

miután szakmai bázisként működik egy ideje a www.tudastars.hu, közben viszont annyi mindent tapasztalni tudománykommunikáció ügyben - jöhetnek hát tudósítások, bestpracticek, ilyesmik. aztán biztos viták is, sok-sok párhuzamos poszt, majd áttekinthetetlenül... addig is, elkezdjük.

1 komment